a www.varosilanyok.hu weboldalt üzemeltető a CITY MEDIA GROUP KFT. (továbbiakban CMG)
Adatvédelmi Szabályzata

Az adatvédelmi szabályzat célja: az adatok kezelése során biztosítva legyen az érintettek törvényes érdekeinek és jogainak védelme, az adatok kezelésének célhoz kötöttsége, az adatok továbbításának, kezelésének jogszerűsége, fenntartható legyen azok minősége, és biztosítva legyen az adatok jogosulatlan személyek általi hozzáférhetetlensége.

Az adatvédelmi szabályzat a 2003. évi XLVIII. törvénnyel módosított,  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényen (továbbiakban Atv.) alapul.

A www.varosilanyok.hu weboldalt üzemeltető a CITY MEDIA GROUP KFT. (továbbiakban CMG) az Atv. alapján, a törvény végrehajtása érdekében a jelen adatvédelmi, adatbiztonsági és titokvédelmi szabályzatot (továbbiakban adatvédelmi szabályzat) készítette.

Az adatokat a CMG védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

A szabályzat hatálya

1. A szabályzat hatálya kiterjed bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására. A védelem szabályai nem alkalmazhatóak az olyan adatokra, amelyekkel - anonimmá tételük következtében - az érintett többé nem azonosítható.

2. A szabályzat tárgyi hatálya

A szabályzat előírásait alkalmazni kell a CMG belső szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illetőleg dokumentum esetében, kivéve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, adatokat, dokumentumokat.

I. Fogalmak meghatározása

a) személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

b) hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

c) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

d) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

e) adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik;

f) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

g) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi;

h) üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

i) Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

j). Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

k) Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető

l) Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége

II. A személyes adatok kezelésére vonatkozó általános rendelkezések

A Magyar KözCMG Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 59. § (1) bekezdése biztosítja a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez, vonatkozó alapvető emberi jog érvényesülésének követelményét.

1. A személyes adatok kezelésének feltételei:
 
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

A hozzájárulás során biztosítani kell az adatvédelmi biztos több állásfoglalásában részletesen kifejtett elveket, illetve jogokat, így az információs önrendelkezési jogot, a célhoz kötöttség elvét, és az informált beleegyezés követelményét.

Különleges adat akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy az Atv. 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli; egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.
2. Adatfeldolgozás
Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az Atv., valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.

Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízási szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozásra nem adható megbízás olyan vállalkozásnak, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.

Az Európai Unió területén kívüli adatfeldolgozóval a megbízási szerződést az Európai Közösségek Bizottságának - az adatvédelmi biztos által a Magyar Közlönyben közzétett - Határozatában foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.
3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

A személyes adatot - akár az érintett hozzájárulásával, akár jogszabály alapján - különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvevő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az érintett létfontosságú érdekeinek védelméhez, az érintett és az adatkezelő között létrejött szerződés teljesítéséhez, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez, társadalmi szervezetek jogszerű működéséhez szükséges.

Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

4. Az adatok minősége
A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;
b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;
c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
5. Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása
Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére csak akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga - az Európai Unió által meghatározott - megfelelő védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során.
6. Automatizált egyedi döntés
Kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani.

Az automatizált adatfeldolgozás esetén az érintettet - kérelmére - tájékoztatni kell az alkalmazott matematikai módszerről és annak lényegéről.
7. Adatbiztonság
Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Az adatvédelem a CMG minden munkatársának a kötelezettsége.

A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

8. Az érintettek jogai és érvényesítésük
8.1. Az érintett
a) tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint
b) kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését.

Az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. A kivonatért díjat kell fizetni.

8.2. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.

Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség - időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.

Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.

A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.
Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti.

8.3. A valóságnak meg nem felelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.

A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – az Atv. 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;
c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

8.4. Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, illetve az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
8.5 Tiltakozási jog
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;
b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;
c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az adatkezelő - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

 Amennyiben az érintett az adatkezelő meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - e törvény szerint bírósághoz fordulhat.

Ha az adatátvevő törvényes jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, az értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében - e törvény szerint - bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja.
Ha a bíróság az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a meghatározott határidőn belül nem fordul bírósághoz.

Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.
8.6. Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint az Atv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott személy, az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

A perre az adatkezelő székhelye (lakóhelye) szerinti bíróság az illetékes. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.

Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az automatizált egyedi döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve az Atv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott személy által kért adat kiadására kötelezi.

A bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
9. Kártérítés
Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
10. Adatvédelmi nyilvántartás
Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni
a) az adatkezelés célját;
b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját;
c) az érintettek körét;
d) az adatok forrását;
e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját;
f) az egyes adatfajták törlési határidejét;
g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét;
h) a belső adatvédelmi felelős nevét és elérhetőségi adatait.

Az adatkezelő az első nyilvántartásba vételkor nyilvántartási számot kap. A nyilvántartási számot az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni.

A fentebb felsorolt adatok megváltozását 8 napon belül be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak, és a nyilvántartást megfelelően módosítani kell.

Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely
a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza;
b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;
c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;
d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz;
e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;
f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy - külön törvényben meghatározottak szerint - az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;
g) a sajtótörvény hatálya alá tartozó CMGok és szervek olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységüket szolgálják;
h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;
i) az adatkezelőtől levéltári kezelésbe került át;
j) a természetes személy saját célját szolgálja.

III. A CMG adataira, üzleti titokra vonatkozó rendelkezések

1. Üzleti titokra vonatkozó rendelkezések

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a törvényben meghatározott körön kívül a CMG, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a CMGnek, biztosításközvetítőnek és szaktanácsadónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

2. A CMG üzleti titok körébe sorolt adatai különösen:

 a CMG üzletpolitikája, stratégiája, taktikája /vállalati operatív tervek, cselekvési programok, számszaki tervek
 összesített vállalati jelentések,
 termékek /díjkalkuláció, piackutatási eredmények, fejlesztési információk, a bevezetéssel kapcsolatos elképzelések,
 egyedi szerződések /a partnerrel és a szerződések tartalmával kapcsolatos információk
 a vállalat ösztönzési rendszere

IV. Speciális adatkezelések

1. Egészségügyi adatok:

1.1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 138. §-a alapján az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

1.2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján:
egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;
egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
A törvény szerint a törvényben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.

2. Közvetlen üzletszerzés

Adatkezelés a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 1995. évi CXIX. törvény (továbbiakban törvény) szerint:
1.1 A törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás és közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcímadatot igényelnek, illetőleg kezelnek.

Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása, a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek tájékoztatása, üzletkötés (vásárlás) előmozdítása érdekében.

Közvetlen üzletszerzési (direkt marketing) lista (a továbbiakban: üzletszerzési lista): nevek és lakcímek gyűjteménye, amely az érintettekkel vagy kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást szolgálja a közvetlen üzletszerzés céljából. A lista a néven és lakcímen kívül csak az ügyfelek és támogatók érdeklődésére vonatkozó információt tartalmazhatja.

Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.
1.2 A név- és lakcímadatok átvételének általános szabályai
A tudományos kutató, továbbá a közvélemény-kutató és a piackutató, valamint a közvetlen üzletszerző szerv - illetőleg az általuk az adatok kezelésére, átvételére megbízott szerv - kapcsolatfelvétel céljából név- és lakcímadatot a következő forrásból gyűjthet, illetve használhat fel:
a) annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv kapcsolatban állt (üzletfél, támogató);
b) a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról;
c) más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg;
d) adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartásból az Nytv.-ben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg [Nytv. 2. § (1) bek.].
(2) A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás, illetőleg a piackutatás megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásakor, valamint közvetlen üzletszerzési lista összeállításakor nem lehet kiválasztási szempont olyan ismérv, amelyből egyértelműen különleges adatra lehet következtetni.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából név- és lakcímadatok az alábbiak szerint igényelhetők:
a) a tudományos kutatás céljára a kapcsolatfelvételhez az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, továbbá
b) a közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta kiválasztásához az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjaiban meghatározott bármely szempont, valamint
c) az üzletszerzési lista összeállításához az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének c)-d), h) és k) pontjában meghatározott szempont
szerinti megoszlásban.

Az (1) bekezdés alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

Az e törvény hatálya alá tartozó adatkezelőnek a név- és lakcímadatok pontosságát és időszerűségét az érintettel való kapcsolattartással vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartással történő rendszeres adategyeztetéssel kell biztosítani. Az adategyeztetés során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveinek tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról is, ha az érintett időközben adatainak átadását az Nytv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján letiltotta. Ha az adatkezelő az adatokat az adategyeztetést megelőzően más szervnek is átadta, a letiltás tényéről e szervet is értesítenie kell.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés alapján igényelt adat csak az igényléstől, illetőleg a legutóbbi egyeztetésből számított hat hónapon belül használható fel, illetőleg továbbítható.
1.3 Adatvédelem és adatbiztonság
A tudományos kutatás, a közvélemény-kutatás és piackutatás, valamint a közvetlen üzletszerzés céljára történő adatkezelés során - az Atv-ben, valamint az e törvényben foglaltaknak megfelelően - biztosítani kell az érintett jogát a személyes adatainak védelméhez. Így különösen:
a) a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte; az adatfelhasználás céljáról, módjáról, időtartamáról, az adatkezelés során közreműködő (megbízott) igénybevételéről és az esetleges későbbi adatátadási szándékról; az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevéről és címéről, valamint arról, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és jogában áll adatainak a megjelölt célra vagy annak egy részére történő kezelésének a megszüntetését kérni;
b) biztosítani kell számára azt a jogot, hogy a további együttműködést bármikor indokolás nélkül megtagadhatja, és erről írásban tájékoztatni kell;
c) név- és lakcímadatainak az e törvényben meghatározott tevékenységek céljából történő kezelését meg kell szüntetni, amennyiben ezt az érintett kéri, vagy adatainak kezeléséhez nem járul hozzá;
d) név- és lakcímadatait harmadik személynek vagy szervezetnek továbbítani - a 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő adattovábbítás, a megbízás alapján történő adatfeldolgozás, valamint az e törvényben meghatározott adategyeztetés [4. § (3) bekezdése] kivételével - csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet.

Adatátadás esetén mind az adatátadónak, mind az - átvevőnek az érintett adatokról és az adatátvevőről, illetőleg - átadóról - az adatforgalom ellenőrizhetőségének biztosítása céljából - nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az adatátvétel, illetve az adatátadás évét követő ötödik év végéig kell megőrizni. A megbízás alapján történő adatfeldolgozás esetén a megbízó minősül felelős adatkezelőnek.

A személyes adatoknak az adott célból történő kezelését meg kell szüntetni, ha
a) az a cél, amelyre az adatokat kérték megvalósult, kivéve, ha az érintett az új cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban hozzájárult;
b) az érintett nyilatkozata szerint a megkereső szervezettel nem kíván együttműködni.
(4) Az adatkezelés megszüntetésén a megsemmisítést vagy az anonimizálást, közvetlen üzletszerzés esetén pedig - ha a megszüntetés a (3) bekezdés b) pontján alapul - az üzletszerzési listán való törlést és egyidejűleg a 21. § szerinti tilalmi listára történő felvételt kell érteni.
(5) Ha az adatkezelést annak bármely szakaszában az érintett kérelme alapján kell megszüntetni, ezért az érintettet jogi felelősség nem terheli.
1.4 A közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés
A közvetlen üzletszerző szerv a jogszerű tevékenységének végzéséhez szükséges listák összeállításához a név- és lakcímadatokat csak a törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott forrásból vehet át, és az e törvényben előírt feltételek teljesítése esetén gyűjthet.

A törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében üzletfélnek vagy támogatónak az tekinthető, aki akaratlagos cselekedetével - a termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozóan információkat kérve, vagy nyilvános hirdetésre válaszolva - a maga részéről is kapcsolatokat kezdeményezett és ennek során név- és lakcímadatait az adatkezelő közvetlen üzletszerző szervnek átadta.

A nem kereskedelmi célú versenyek és rejtvénypályázatok szervezése esetén az abban részt vevő személyek által átadott adatok csak akkor használhatók fel üzletszerzési lista összeállításához, ha az érintettek figyelmét felhívták arra, hogy adataikat közvetlen üzletszerzés céljára is fel kívánják használni, és ehhez írásban hozzájárultak.

Az üzletszerzési listán szereplő név- és lakcímadatok harmadik személy részére - a 3. § (1) bekezdésének c) pontja kivételével - közvetlen üzletszerzés céljára, illetőleg egyéb célból akkor adhatók át, ha ehhez az érintettek a harmadik szerv nevének és tevékenységének ismeretében írásban hozzájárultak.

Adatátadás esetén az üzletszerzési lista felhasználásának feltételeit az adatátadó és az adatátvevő szerződésben határozza meg. Az (1) bekezdésben előírt feltételek hiányában megkötött szerződés semmis.

A közvetlen üzletszerzési lista nem kapcsolható össze piackutatás céljára gyűjtött adatállománnyal.

1.5 Az érintett jogai
Minden érintettnek joga van arra, hogy
a) megtagadja vagy megtiltsa név- és lakcímadatainak az üzletszerzési listára való felvételét, közvetlen üzletszerzési - illetőleg azon belül meghatározott konkrét - célra történő felhasználását, illetőleg harmadik személynek átadását;
b) kérje személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi vagy meghatározott célú üzletszerzési listán történő kezelésének megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is. Az adatkezelő köteles írásban tájékoztatni az érintettet kérésének teljesítéséről.
(2) Az érintettet kérelmére az adatkezelést végző közvetlen üzletszerző szerv köteles az általa kezelt adatairól írásban tájékoztatni, illetőleg azokat helyesbíteni. A harmadik személy részére átadott adatok helyesbítését vagy törlését - a hat hónapon belül továbbított adatok vonatkozásában - az érintett kérelmére az adatátadó szerv köteles kezdeményezni.
(3) Az e törvény alapján adatkezelést végző közvetlen üzletszerző szervek kötelesek azonosító adataikat (név/cégnév, lakcím/telephely) megfelelő módon mindazon személyek tudomására hozni, akiknek név- és lakcímadatai az üzletszerzési listán szerepelnek, illetőleg, akiket arra fel kívánnak venni.
1.6 A tilalmi lista
A közvetlen üzletszerző szervnek nyilvántartást (tilalmi listát) kell vezetni azoknak az érintetteknek a név- és lakcímadatairól, akik megtagadták az együttműködést, illetőleg kérték adataik kezelésének az adott célból történő megszüntetését, vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetőleg az adatok átvétele után a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervénél éltek az adatletiltás jogával.

A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplő érintettek adatai ismételten ne kerüljenek átvételre, harmadik személynek átadásra, illetőleg új listára felvételre. A tilalmi listán szereplő érintettek részére küldemény nem küldhető, kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatározott célra vonatkozik.

A tilalmi lista kezelésére a közvetlen üzletszerző szervek közösen harmadik szervet is megbízhatnak, e szerv azonban csak a (2) bekezdéssel összefüggő adatfeldolgozási tevékenységet végezheti el.
A tilalmi listán szereplő adatokat az adatkezelő a (2) bekezdésben meghatározottak teljesítésének biztosításához szükséges mértékig használhatja fel, más adatállománnyal nem kapcsolhatja össze, nem adhatja át, más célra nem használhatja fel, és köteles biztosítani az érintettnek a 19. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogainak gyakorlását.

V. Felelősség

1. Büntetőjogi felelősség
A Büntető Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény az adatkezelés, titoktartás körében az alábbi cselekményeket szankcionálja:
1.1 Magántitok megsértése
177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
1.2 Visszaélés személyes adattal
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
1.3 Visszaélés közérdekű adattal
177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.
1.4 Levéltitok megsértése
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény
jelentős érdeksérelmet okoz.
1.5 Magántitok jogosulatlan megismerése
178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából
a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
d) hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) hivatalos eljárás színlelésével,
b) üzletszerűen,
c) bűnszövetségben,
d) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

VI. Adatvédelmi oktatás

Valamennyi a CMG-hez belépő új dolgozót a belépést követően adatvédelmi oktatásban kell részesíteni.

A CMG-nél a munkatársak részére évenként adatvédelmi oktatást kell tartani.

Az oktatásban részt vett személyeknek jelenléti íven igazolni kell oktatás megtörténtét.

VI. A CMG adatkezelésére vonatkozó egyedi rendelkezések

Az ügyfél a www.varosilanyok.hu weboldal nagy részét ingyen, személyes adatok megadása nélkül látogathatja. Bizonyos részekhez való hozzáférés azonban regisztrációhoz kötött, amely során az ügyfél személyes adatnak minősülő információkat ad meg.

Az ügyfél az adatok átadásával, és elküldésével, valamint a honlap látogatásával hozzájárul ahhoz, hogy az átadott adatait a CMG a jogszabályokban, valamint a jelen szabályzatban foglaltak szerint kezelje, feldolgozza, valamint hozzájárul a lentebb írt automatizált egyedi döntésnek is minősíthető adatkezeléshez..

A regisztráció során tudomásunkra jutott személyes adatait semmilyen körülmények között nem tesszük - az Ön kifejezett beleegyező hozzájárulása nélkül - más számára hozzáférhetővé, kivéve a jogszabályi kötelezés illetve a hatósági eljárás eseteit.

A CMG a honlapján közzétett információkért semmilyen felelőssége nem vállal, azt kizárja, ezekért az információkért kizárólag az a személy felelős, aki az adatokat a regisztráció után közzétette. 

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben harmadik személy adatait adja meg, úgy jogsértést követ el, és minden ebből eredő következményt Ön köteles vállalni.  Felhasználóként biztos lehet abban, hogy személyes adatait csak törvényes és meghatározott célokra használjuk fel és tároljuk, valamint mindent megteszünk, hogy elkerüljük harmadik személy számára a jogtalan hozzáférést, másolást, változtatást, terjesztést vagy bármely egyéb, Ön által nem engedélyezett műveletet. Kérjük, tárolja felhasználónevét és jelszavát olyan helyen, ahol harmadik, illetéktelen személy nem fér az adatokhoz és nem tudja jogsértő módon felhasználni azokat. 

1. Technikai szabályozás

A www.varosilanyok.hu oldalon  cookie-kat használunk. Ezek olyan kisméretű fájlokat, amelyek a merevlemezen tárolódnak, azon semmilyen kárt nem okoznak, csupán adatfeljegyzés, azonosítás a tárolás célja. A böngészőprogramban beállíthatjuk, hogy értesítést kapjunk arról, ha valaki cookie-t küld.

A számítógépek internet címei, azaz az IP-címek naplózásra kerülnek, hogy rögzítsék a felhasználó látogatását. Ezeket az adatokat elemzzük, statisztikát készítünk belőle. Az IP-címeket semmilyen olyan más adathoz nem kötjük, amely alapján a felhasználó személyesen azonosítható lenne. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak.

VI. Szerzői jogok
 
Az alábbiak minden egyes felhasználóra vonatkoznak, akik látogatják a www.varosilanyok.hu oldalt, még akkor is, ha nem regisztrált felhasználók.  A www.varosilanyok.hu oldalon található tartalom a City Media Group Kft. (továbbiakban CMG) szellemi tulajdona, akik a lap bármelyik részének bármilyen technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot fenntartanak. A tulajdonos előzetes, írásos hozzájárulása nélkül tilos a lap egészének vagy részeinek feldolgozása és értékesítése. A lap tartalmának egyes részeit - kizárólag saját felhasználás céljából - merevlemezére mentheti vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult a lap így többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára, vagy bármilyen más, nem engedélyezett felhasználására.
Az oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll, azokból bármely részt kivágni, a megcsonkított részt pedig bármely módon újraközvetíteni tilos. Tilos továbbá a CMG előzetes írásbeli engedélye nélkül a lap tartalmát tükrözni, azaz technikai művelet segítségével nyilvánossághoz újraközvetíteni, még változatlan formában is.
A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után.
A laptól bármilyen információt átvenni csak a lapra való hivatkozással lehet, azzal a feltétellel, hogy az átvevő nem módosítja az eredeti információt, illetve a lapra utaló egyértelmű hivatkozást minden közlésnél feltünteti.

Amennyiben Ön a saját weboldalán a www.varosilanyok.hu oldalra vonatkozó utalásokat, hiperhivatkozást, vagy bármilyen utalást, vonatkoztatást  kíván tenni, kérjük szándékát jelezze az info@varosilanyok.hu e-mail címen, hogy az erre vonatkozó feltételekben megállapodjunk.
Amennyiben ez az írásos megállapodás nem jött létre, úgy a hivatkozásokra vonatkozó szabályok megsértése miatt kártérítési igényünket azonnal jogi úton érvényesíthetjük.

VII. Felelősségkizárás

Az oldalon megjelent hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget, az elhelyezett fizetett hirdetések (politikai, vallási stb.) nem tükrözik véleményünket. A hirdetések közzétételekor teljes mértékben figyelembe vesszük a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezéseit, valamint az önszabályozó reklámpiacon, illetve saját üzletpolitikánkban kialakult gyakorlatot.

Oldalunk tartalma tájékoztató jellegű, az azon hozzáférhető tartalom (ideértve működés során használt szoftvert is) pontosságáért, megbízhatóságáért, teljességéért és az ezekből eredő közvetlen vagy közvetett károkért a CMG nem felelős, és az ebből, valamit tanácsadási szolgáltatásunk keretében nyújtott válaszokért és azok következményeiért nem felel. Amely esetben a tanácsadási tevékenység feltételeit jogszabály rendezi (például a jogi tanácsadásét), ott is kizárólag a tanácsadást végző személy felel azért, hogy az általa végzett tevékenység mindenben megfeleljen a hatályos törvényi előírásoknak. Bármilyen döntése meghozatala előtt kérjük, konzultáljon szakértővel.

VIII. Fórum

A CMG nem ellenőrzi a fórum aloldalon megjelenő olvasói véleményeket, nyilatkozatokat, hozzászólásokat és semmilyen itt megjelenő szövegért nem vállal felelősséget. Amennyiben azonban tudomására jut, hogy bármely hozzászólás hatályos jogszabályokat, vagy harmadik személyt sért, a hozzászólást azonnal eltávolítja, illetve kártérítési igénnyel lép fel a felhasználóval szemben.

• Minden Fórum használó regisztrációjával elfogadja a Fórum használatára vonatkozó feltételeket. A Fórumot kizárólag regisztráció után lehet használni.
• Amennyben a CMG bármilyen feltételt módosít a fórum felhasználásában, és azt megfelelően közzéteszi a fórumozók számára, úgy a további használat automatikusan az új szabályozás elfogadását jelenti
• A CMG jogosult indoklás nélkül megszüntetni a Fórumot, valamint felfüggeszteni a felhasználók jogait, törölni bizonyos bejegyzéseket, felhasználói adatokat, regisztrációkat
• A Fórum nem használható semmilyen kereskedelmi tevékenységre
•  A CMG a Fórumokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (EKT) rendelkezési szerint közvetítő szolgáltatóként működteti. Az Ön által a Fórumokon közzé- vagy elérhetővé tartalmat a CMG jogosult, de nem köteles ellenőrizni és a Fórumokon vagy a Fórumokon közzétett információk által hivatkozott oldalakon vagy helyeken a CMG jogosult, de nem köteles jogellenes tevékenység folytatására utaló jeleket keresni.
• Bármilyen Fórummal kapcsolatos problémát jelezhet az info@varosilanyok.hu e-mail címen, amit azonnal kivizsgálunk és megtesszük a szükséges intézkedéseket
• A CMG semmilyen regisztrált és nem regisztrált felhasználó által okozott kárért nem tartozik felelősséggel és az erre vonatkozó kártérítést nem vállalja, továbbá semmilyen anyagi vonzatú követelésnek nem tesz eleget. Minden felelősség csak és kizárólag a felhasználót terhel, ezért ismételten kérjük, gondosan őrizze meg jelszavát és felhasználói nevét, hogy azt harmadik, illetéktelen személy ne használhassa.
• A jogszabályok által megkívánt keretek között a CMG vállalja, hogy együttműködik a hatóságokkal a jogsértést elkövető személyek felelősségre vonása érdekében. Ön viseli továbbá a Fórumok használatával járó valamennyi kockázatot és felelősséget is, ideértve többek között a más felhasználók által a Fórumokon közzé - vagy elérhetővé tett káros tartalmak (például vírusok, férgek) által az Ön számítógépes rendszerében okozott károk és egyéb veszteségek kockázatát, valamint a Fórumok használata során Önnél keletkezett és a másoknak okozott kárt is.
• A CMG az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az EKT alapján meghatározott körben jogosult a Fórumok használatával összefüggésben keletkezett személyes és egyéb felhasználói adatok kezelésére és archiválására.

IX. Börze
• Börze rovatunkra vonatkozó szabályok teljes egészében megfelelnek a CMG fent felsorolt szabályozásával, kiegészítve, hogy kereskedelmi tevékenység kizárólag a regisztráló személyes tulajdonával folytatható, nem kereskedelmi mennyiségben

Budapest, 2008. február 01.